Kedves Olvasó!
Képzeld, nagy feladatra készülök. A következő sorokban meg foglak győzni, hogy te is jelentkezz az idei DÖKSZAB-ra. Legalábbis bízom benne.
Tudom, hogy sokan azt sem tudjátok, mi fán terem ez a valami, amitől lassan tele a facebookotok. Lelkes toborzóként rá kellett jönnöm, hogy bár hívunk, csalogatunk, csábítunk Titeket, egy kicsit mégis a sötétben hagyunk. Ezt a ködöt szeretném feloszlatni, hogy lásd, milyen pöpec program vár Rád!
Egyszer tisztázzuk azt, hogy mi ez a fura elnevezés, ugyanis a MAKOSZ(Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) ebben (sem) könnyíti meg a dolgodat. Nézzük csak, milyen rendezvényei vannak: MKT, OKH, ODT, KÖDAK, DÖKSZAB… Eggen, erről beszéltem.
Amúgy meg nem kell megijedni, ezek csak kezdőbetűk, a mi esetünkben a DÖKSZAB = Diákönkormányzati Szabadegyetem. (DÖXAB, DÖGSZAB, DÖGSZAG)
Hivatalosan: Táborunkban 50 középiskolás diák vehet részt. Célunk a romániai magyar középiskolás mozgalom aktív tagjai számára olyan általános érvényű, a szervezeti életben felhasználható ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a résztvevők nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát. Csakis olyan középiskolás diákok jelentkezhetnek akik előtt legalább két középiskolai év áll még (leendő IX, X, XI, szakiskola esetén XII-es diákok).
Igazából: Táborunkban nagyon sok jófej emberke vehet részt. Célunk, hogy új ismeretekkel és főként barátságokkal gazdagodjanak, ugyanakkor kapjanak egy hatalmas tennivágyással fűszerezett motiváció adagot, amellyel otthon új lendületben kezdenek neki a diáktanácsozásnak. Sajnos csak a leendő IX, X, XI, szakiskola esetén XII-es diákok lehetnek résztvevők, a vén(ebb) rókák azonban jöhetnek csoportvezetőnek vagy szervezőnek, de akár a médiás csapat tagjai is lehetnek.
Tegyük fel, hogy jelentkezel, s augusztus 31-én begördül a vonatod Marosfő kopottas állomására. Mi történik ezután?
Hidd el, hogy jó lesz, na!
A programtervet már most elolvashatod, bár lehet, hogy egyelőre az sem mond sokat. Amint látod, mint minden valamire való tábor, ez is ünnepélyes megnyitóval fog kezdődni. Lesznek beszédek, tapsolunk is párszor, elfogadjuk a tábori szabályzatot. Ezután jön a legizgibb rész: kiderül, ki melyik csoportba, csoportvezetőhöz kerül. A következő pár napban főként ezekkel az emberkékkel fogsz együtt tanulni, ismerkedni, játszani. Alapítotok egy diáktanácsot, elnökkel, alelnökkel, úgy ahogy kell, és együtt még egy rendezvényt is szerveztek, amelynek pénteken a táborban helyet is adunk. (A tábor végén a csoportok meg is méretkeznek, kis előadásaik és a heti teljesítményük alapján nyerteseket választunk.) Nem kell megijedni, mindenkivel lesz alkalmad haverkodni, barátkozni, beszélgetni, erre találtuk ki a közös programokat. Elmagyaráznám, hogy milyen a falutúra, vagy miből áll a DÖKOPOLY, de akkor elrontanám a sok meglepetést.
Ami esetleg vagy biztosan meg fog történni veled a tábor során: megfejsz egy tehenet, látsz szoknyában slamelő szőrös lábú fiúkat, DÖKOPOLY-n elveszíted az összes pénzed, olyan szerelmes dalok törnek elő a tudatalattidból, hogy már szégyenled énekelni, mánelére ébredsz, bögréstől iszod a kávét, megírsz néhány kérést, gyertyafényben törlöd a könnyeid, megtanulod a Szupi-szuper dalt.
Így néz ki egy szoknyában slamelő szőrös lábú fiú.
Kik lesznek ott?
Elsősorban Főszervezőné Varga Zsuzsa valamint szakmai vezető asszonyságunk, Berei Dóra. Szorosan a hátukban egy szupi-szuper szervező csapat, akik arra törekednek majd, hogy mindenki kapjon meleg kávét és sok új élményt, a csoportvezetők, aki egy hét erejére szerető anyukák-apukák lesznek, na meg a pöpec médiás csapat, akik írják, szerkesztik, terjesztik a DÖGSZAG-ot(haha), avagy a tábor hivatalos kiadványát. Persze a legfontosabb Te leszel meg a többi lelkes résztvevő, akikért mindez létrejön.
Mit adhatunk Neked?
Erre a kérdésre mások szavaival szeretnék válaszolni. Pár korábbi dökszabosnak feltettem a kérdést, mitől különleges számukra ez a rendezvény. Így válaszoltak:
Tamás: Nekem azért különleges a DÖKSZAB, mert ott azt érezhettem, hogy olyat tanulhatok ami végre igazán érdekel is és úgy tanulhatom azt, ahogy nekem a leginkább kedvemre való. Azért is különleges, mert ez volt az első MAKOSZos rendezvényem, tehát az indulópont ahhoz, hogy egy termékeny és segítő, szakmai és egyben bulis társaságnak a része legyek.
Eszter: Végülis azért, mert a DÖKSZAB-tól megkaptam mindent amire szükségem volt. Teret és lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy jobban megismerjem magam, hogy kibontakozzak. Kitágította a látásköröm. Értékes embereket ismertem meg, akik odafigyeltek rám, és akikre én fordíthattam a figyelmem. Nem beszélve a sok-sok szeretetről.
Dóra: Azért különleges nekem a DÖKSZAB, mivel egy életérzés, életstílus, amely alatt tudsz tanulni, fejlődni, barátkozni. Motivál, életre tanít és egy eszméletlen érzést nyújt. Na és persze olyan baráti körbe kerülsz, akik tényleg egy életre megmaradnak.
Zsuszsa: Az első, ami a DÖKSZAB-ról eszembe jut, az a lendület. Mindenki lendülete, ahogyan készül rá, ott az a temérdek pezsgés, amit csak a végére sikerül felfogni, és az a hihetetlen energia, amit a DÖKSZAB utólag képes kiváltani az emberből.
Rajmi: Számomra a DÖKSZAB élmény nyújtás és élmény gyűjtés, ahol az átlag középiskolásból MAKOSZos palánta fejlődik.
Örs: Sok barátságos, vagány, nyitott embert ismertem meg, tőlük sokat tanultam. Utaztam, tágabb lett a látószögem. Sok dolog történt az első DÖKSZAB-om óta, és ezt mind az a tábor indította el. És úgy èrzem, nélkülük sokkal kevesebb lennék. Ezért is próbáltam tovább a szervezetben maradni, segítkezni, ahogy tudok. Hogy mások is megkaphassák azt, amit én is kaptam a MAKOSZ-tól.
Tünde: A DÖKSZAB makoszozásom csúcspontja volt. Ez adta meg azt a lendületet, biztatást, hogy én ezt folytatni szeretném. Emlékszem, egyedül jelentkeztem és mentem el a megyémből, nagyon kevés embert ismertem az elején. De ez a társaság úgy befogadott, hogy nem is akarom elképzelni az életem nélkülük. Csudajó a DÖKSZAB. Leírni nem lehet azt a feelinget, amit ott kapsz. Meg kell tapasztalni: jó emberek, fáradság, megannyi jó élmény, végtelen boldogság.
Csonti: Igazából a DÖKSZAB-tól hatalamas elvárásaim voltak. Rengeteg jó storyt hallottam azoktól, akik már voltak, így reméltem, hogy az idei (2014-es) is lesz legalább olyan jó. Nem kellett csalódnom. Életem talán egyik legboldogabb hete volt. A fáradtság, a rengeteg vicc és az esti sörök nagyon jó hangulatot teremtettek. Úgy gondolom, egy ilyen tábort minden középiskolás át kellene éljen legalább egyszer.
Nyuszi: A DÖKSZAB egyszerűen csak szupiszuper! A tavaly azért jelentkeztem, mert a barátaim ajánlották, de magasan fölülmúlta az elvárásaimat . Rengeteg szórakoztam és ezzel egyidőben tanultam is. Sok új barátot szereztem, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot, annak ellenére, hogy más-más városokban élünk. Kiskorom óta rengeteg táborban vettem részt, de a DÖKSZAB-hoz egyiket sem tudom hasonlítani . De hiába próbálkozom leírni ezt a tábort, mert nem lehet, a DÖKSZAB-ot egyszerűen csak ki kell próbálni. Biztos vagyok benne, hogy egy résztvevő sem bánja majd meg, hogy eljött.
Zorán: Amikor azt a szót hallom, hogy DÖKSZAB egy hatalmas adag nosztalgia tölt el. Lehet, hogy háromszor vettem már részt, viszont minden egyes alkalommal más emberként mentem haza a legvégén. Először egy dobbantó volt, amely beindított és bevezetett a MAKOSZ mélyebb zugaiba, másodszor csak egyszerűen személyes fejlődést jelentett nekem, az ott szerzett barátok által jobbnak érezhettem magam, és a tavalyi (2014-es) tábort egy új kezdetként éltem meg. Hogyha röviden kell összefoglalnom, akkor valahogy így nézne ki: egy visszatérő, telhetetlen, csalódásmentes vagány emlékekkel és emberekkel színültig megtöltött esemény. Igazából nem csak egy esemény, hanem egy feeling, és nem egy egyszerű tábor, hanem egy életre szóló tapasztalat! Remélem sikerült átadnom nektek azt, amit nekem jelent a DÖKSZAB, és tovább viszitek XXI. alkalommal is a MAKOSZ legsikeresebb “brand”-jét!
(E rész folyamatos frissítés alatt áll.)
Kiemelnék a fenti gondolatokból egy többször is előforduló kulcsszavat, az élményt. A WikiSzótár szerint az élmény:
-
Személyessé vált tapasztalat, lelki folyamat, amellyel a személy bizonyos jelentősebb eseményeket, történéseket saját maradandó lelki tartalmává alakít.
Ha többet szeretnék mondani, akkor sem tudnék. Számomra ez a tábor egy megfoghatatlan valami, ami ha egyszer a részeddé válik, továbbra is meghatároz. Véleményem szerint egyike a legszebb, legvagányabb élményeknek, amelyeket egy középiskolás megtapasztalhat.
Meggyőztelek?
Ha még mindig tétovázol, ajánlom, nézd meg a 2014-es aftermoviet és az akkor készült képeket, azok biztosan meghozzák a kedved.
Augusztus 31-én Marosfőn találkozunk!
DÖKSZAB lesz, menő lesz!
Meg pöpec.
Rita
U.I.: Tavalyi javaslatom, miszerint e dal legyen a tábor himnusza, nem talált sok támogatóra, de idén is próbálkozom:
Médialecsó 