Vendégünk Szilágyi István író, témánk egyik híres regénye: Kő hull apadó kútba.
AZ IRÓRÓL
Szilágyi István, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója, Kolozsváron született s jelenleg a kolozsvári Helikon főszerkesztője.
A tömeg
és a médialecsó(fürkészően figyel)
16:46 Habár az előadás 5kor kezdődik, írónk pontosságot bizonyítva már megérkezett,s lassan a hallgatóság is gyülekezik.
16:55 A terem már tömve van, már csak az előadót várja mindenki izgalommal.
16:57 …kávét ki kér?-hangzik el a nagy kérdés az egyik szervezőtől, miközben emberek sokasága tömörül a terembe.
16:58 Lassan kezdődik a visszaszámlálás,…kő koppan az idegszálakon….
17:04 Már nagyon türelmetlenek vagyunk,de lassan a csend veszi át az uralmat.
Most épp Bálint Enikő (e összejövetel,kávéház megszervezője) aki épp nagy izgalommal, kivörösödve és szavait hirtelen összeválogatva beszél, jobb oldalán Pocsveiler Ilona ki éppen a tulipánokat szagolgatva készül az iro bemutatasara es végül de nem utolsó sorban Szilágyi István látható a képen, aki éppen orrát megrázva, bányász pályáját abbahagyva készül a könyv bemutatóra.
17:12 Pocsveiler Ilona magyartanárnő köszönti az írót, a hallgatókat, s pár szót említ a könyvről.
17:15 A magyar erdélyi nyelv fontosságáról kerül szó,mivel Magyarországon Szilágyi István elég sok kritikát kapott, számukra érthetetlen szavak használata miatt.
17:17 Megtudhattuk,hogy az író tudása és szókincse bámulatos,tiszteletre méltó.
17:21 Az író bemutatja könyvét, melyre azt mondták, az egyik legmagyarabb regény.
17:23 Szilágyi István szerint a világháború után írt könyveken megérződik e tragikus esemény súlya,sok könyvben íróink említést tesznek róla.
17:25 Nagy buzgósággal mesél a regény főszereplőjéről, Szendy Ilkáról.Mindenkinek ajánljuk e könyv elolvasását,egy olyan lány életét és érzelmi világát mutatja be, ki nem tudott beilleszkedni a társadalomba.
17:28 Megmagyarázza nekünk, miért épp a cselekmény helyszínének választotta Jajdont.A névből is következtethetünk,hogy ebben a helységben az emberek nehéz életet élnek.
Ó, és ez a huncut, múltba tekintő nézés sem maradhat ki
17:34 Az értékmentés fontosságáról beszél, s arról,hogy egy mű cselekménye mennyire terhelhető meg…ugyanis ha túl sok a cselekmény,egy idő után talán értethetetlenné válik számunkra.
17:38 Románia és a falurombolás…sokan nem gondolnak bele,hogy fontos a szülőfalu,az a hely ahol születtünk, sokan nem gondoltak az emberek érzéseire, csak arra, hogy minél több faluterületet semmisítsenek meg.
17:41 Emlékeiről,tapasztalatairól beszél,melyek többnyire negatívak, mai napig fájdalommal gondol vissza arra,hogyan rombolták le falvainkat.
17:44 ,,Őszintén szólva,nem tudtam,hogy fog végződni a regény,csak annyit,hogy rosszul.”
17:46 Bámulatos,hogy milyen közvetlenséggel tartja előadását,nem feledkezik meg örök társunkról, a humorról.
17:48 Pocsveiler tanárnő is elmondja véleményét a főszereplőről, Ilkáról.
17:49 Ilka a regényben megöli szeretőjét, s a regény címe ott található meg az eseményekben,mikor Ilka szeretője holttestét a kútba veti és minden egyes nap köveket cipel a kútba,hogy befedje azt.
17:52 Kritikusok szerint az író sok férfitulajdonsággal ruházta fel női regényhősét.
17:54 A tanárnő és az író között egy párbeszéd alakul ki, Szendy Ilka viselkedését,portréját elemzik.
Nehéz egyszerre beszélni és pozólni...tudjuk-tudjuk
17:58 Megtudhatjuk,hogy könyvét át kellett írja,ki kellett javítsa,örömünkre csak egy pár szó hagyta el a könyv oldalait,így a gazdag szókincs megmaradt.
18:01 A komoly előadást pajkos dallamok szakítják meg,egy kontárkodó emberke rohant ki az ajtón felvenni a telefont.
18:04 A tanárnő csak fooooolyamatosan kérdez…
18:08 Jön a kérdés: Kicsit belemerülünk a regény szépségeibe?-tanárnő
Jön a válasz:Neeem,beszéljünk valami másról.-Szilágyi
18:12 Jééé,még olvas is nekünk!
18:18 A felolvasást tapssal köszöntük meg az írónak.Ezek után a kérdések következnek.
18:21 Szilágyi István boldogan fogadja a kérdéseket, s nagy odaadással válaszol.
18:24 Egy lelkes hallgató szakértelemmel magyarázza a mérmondó szó jelentését,mely eredeti szilágysági szó.
Erre talán még ő sem tudja a választ...
18:27 Megtudhattuk, hogy 2002-ben az író egy jelentős díjat utasított vissza,mely az olvasókat megbotránkoztatta.,,Hát az öreg mindig ilyen bolond volt…”
18:38 Sok kerülgetés után elárulta,miért nem fogadta el a díjat.Mivel a zsűri úgy döntött,hogy meg kell ossza a díjat,ez igazán szólva nem tetszett neki.
18:41 ,,A televízió beszorít a sarokba…hát kell ez nekem?!”-Szilágyi
18:42 Lassan a végére értünk,a szervező megköszöni az író jelenlétét, igazán mondhatjuk,hogy egy gazdag előadás részesei lehettünk.
18:43 Jöhet a könyvdedikálás!
...és megint előjött az a huncut mosoly...
18:44 A helyek lassan üresednek, a hallgatók elégedetten távoznak.
By:Stefi Pötyögtető: Eme
(some) photos: Zsófi
