JUBILEUMI KÖDAK – ELSŐ HÉTVÉGE

Egyszer volt, hol nem volt, az Isten háta mögött, Szováta egyik csücskében, a narancssárga házon és a csöves fatelepen is túl, a Kerberosz által őrzött Outward Bound élményparkban állt egy magányos jurta. Azonban, egy napon felütötte fejét egy különös új vándor-állatfaj, a XXV. KÖDAK Generáció 16 új egyede, szülőapjukkal és anyjukkal valamint egész háztartásukkal együtt.

tenor.gif

Ekkor kezdődött el a különleges természetfeletti események sorozata. A környékbelieknek elsőként az tűnt fel, hogy ez az apró kolónia hogyan képes percek alatt több fazéknyi kaját nyomtalanul eltüntetni (mosogatásra nem volt szükség, a maradékok kenyérrel kimártogatása náluk ősi törzsi szokás).

Nem sokkal ezután, a jurtában megpróbálták öt perc alatt demonstrálni egymásnak különleges képességeiket, mint például, hogy miként lehet helytelenül cipőt kötni vagy biztonságosan trambulinozni a tetőn, aztán aludni tértek.

Szülőapjuk, hogy méltó KÖDAK-osokká váljanak próbák elé állította őket. Első próbatételük a természetüknek ellentmondó magasságokban való páros attrakció bemutatása volt.
(Megjegyzés: Fóbia + magasság + 16 hülyegyerek + apjuk = siker)

43129863_1705185072944241_2744296549512118272_n.jpg

Második próbatételük során életveszélyes helyzetbe kerülve cipelték át egymást a lávafolyamon, biztonságos zónába. De csak csendben pulykákat utánozva, hogy ne vonják fel a szomszédos törzsek figyelmét. (Megjegyzés 2. : a krónikák szerint ez nem úgy sikerült, mint ahogy ezt utólag elmesélték).

 

43436625_1705185989610816_6586689483536596992_n.jpg

Időközben egy vándor érkezett a hegygerincről,aki próbálta tovább adni tudását a pénzügyekről eme érdekes emberszabásúaknak.

43591430_1705185716277510_7944666788577411072_n.jpg

Apjuk harmadik próbatételként azt szerette volna, hogy kitárják szívüket egymás felé, ezzel megnyitva a csillagkaput Csaba királyfi csillagösvényére. (Megjegyzés 3. : egyes, valós történelmi adatok szerint, hat és fél órán át tartott a Mérföldkőnek titulált rituálé).

Másnap azonban felnyalábolták cókmókjaikat, és útnak indultak, Homoród fele, hogy hamarosan újabb kalandoknak nézzenek elébe, ez még nem a mese vége…

giphy.gif

@erdelyierika
@mihalyjanos

 

 

Reklámok

DÖKSZAB – 6.NAP

A XXIV. Diákönkormányzati Szabadegyetem végéhez közeledve kevés dolog van, amiben biztosabbak lehetünk annál, hogy a DÖKSZAB részévé válni egy jó döntés volt

IMG_0124.jpg

A hatodik nap is hozott újat nekünk, úgy médiásoknak, mint szervezőknek, csopvezeknek, no meg persze résztvevőknek. Napindítóként szimulációs játék volt a program, aminek keretén belül a résztvevők az általuk kitervelt rendezvény megszervezésének első mozzanatait kellett végrehajtaniuk: a mindenki által unalmasnak titulált papírmunka részt. Kreatív szervezőink azonban gondoskodtak arról, hogy ne legyen unalmas a játék, ugyanis a rendszer hibáit felnagyítva és egyben kiparodizálva azokat egy életre szóló leckét adtak a csemetéknek. Mostmár tudják, hogy a kérvénybe akkor is bele lehet kötni, amikor már sokadszorra írtad újra, hogy megtörténik az, hogy egyesek különösen értelmezik a szabályokat, hogy ha valakinek nem tetszik amit csinálsz, annak mindig következménye van és hogy senki más nem fog neked segíteni, csak a mindenkori csapatodra támaszkodhatsz. Szponzorlapok mindenhol, itt-ott rohanó résztvevők, a román rendőrség díszpéldányai, ing és orvosi köpeny. Élettel volt tele ma délelőtt is a Debreczi Panzió udvara.

IMG_9900.jpgA nap hátralevő részében a már említett rendezvények megszervezésére került sor. Itt már valósággal kicsattant az élettől az udvar. Volt itt minden: elveszett királylány, tánc a vízben és földön, nappal és éjjel, ügyességi és logikai játékok, rohanás és nevetés. Mind a tíz csapat egyben saját magát is megmutatta az általa szervezett program által, így már biztosan állíthatjuk, hogy összeszoktak a résztvevők az itt töltött napok alatt.

Ha kíváncsiak vagytok, mi minden történik még a dökszabosokkal a tábor utolsó napján, tapasszátok kezetek-szemetek a DÖKSZAB médiás felületeire.

DÖKSZAB – 5.NAP

A XXIV. Diákönkormányzati Szabadegyetem felét magunk mögött tudva már biztosak lehetünk néhány dologban. Ilyen például, hogy a reggeli, bárhogy is szeretnénk, nem lesz jobb sohase és hogy nem Lecsó a Lecsó, ha nincs benne legalább egy megjegyzés a konyhásnénik által produkált mennyei fogásokra. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban is, hogy a reggeli felkelés nem lesz könnyebb sohasem, de megéri, mert minden nap tartogat valami finomságot (félreértés ne essék, itt az élményekre gondolunk).

A mai nap egyik fogása a vitakör volt, ahol a résztvevők több témában is érvelhettek az álláspontjuk mellett. Terítékre került a szavazati jog korlátozása, a magyar-roma különbségek és hasonlóságok, de az is felvetődött kérdésként, hogy a városiak vagy a vidékiek járulnak-e hozzá jobban a társadalom fejlődéséhez, illetve hogy legalizálni kellene-e a marihuánát Romániában, avagy sem.

Elkészült végre a nagy dökszabos csoportkép is. A procedúráról csak annyit, hogy egyre inkább értelmet nyer a DökSzab látástól vakulásig kifejezés (aki nem lett volna jelen az ominózus esetnél, azzal föltétlen közölnünk kell, hogy természetesen a nappal szembehunyorgó százakárhány ember lett lencsevégre kapva).

Délután aztán, ahogy azt Rajmi ajánlotta nekik, bekoszolták magukat a résztvevők. A sport játékok igazán kihozták mindenkiből a versenyszellemet, ugyanis megtalálhatóak voltak a fák tetején, vagy a ház alatt, a fűfoltok és az esések pedig senkinek nem tudták kedvét szegni. A csoportvezetőket és a szervezőket sem kell félteni, zengett a tábor a szurkolástól.

IMG_9691.jpg

A sok kiabálás után azt várná az ember, hogy lecsendesednek egy kicsit a kedélyek, de itt egyáltalán nem ez történt. Az érdekképviselet tréningesek ajándékát, a már-már mannaszámba menő almákat elfogyasztva a vitaminnal feltöltődőtt dökszabosok ismét megörvendeztették magukat egy spontán közös tánccal.

Az egésznapos pörgés-forgás után már csak egy feladat van hátra a mai napból: a csapatok arculati anyagainak elkészítése.

Ha kíváncsiak vagytok, milyen finomságokat tartogat még az idei DökSzab, ne féljetek be(ma)koszolni Ti se kezetek-szemetek és figyeljétek továbbra is a beszámolókat!

@peterkati

 

DÖKSZAB – 4.NAP

A résztvevők álmosak, a csoportvezetők pörögnek, a szervezők dolgoznak, a médiások alszanak. Egy újabb olyan reggelre ébredt a csomakőrösi csipet-csapat, amikor a dolgok a már megszokott kerékvágásban folynak. Apropó megszokott kerékvágás, természetesen ez alatt azt értjük, hogy a reggelek egyformák, a nap többi részében pedig minden és mindenki megbolondul.

Pontosan ez történt ma is, amikor a Dökszab népe falu tour-ra indult, hogy birtokba vegyék az előző este a maffiától megszerzett területüket. A csomakőrösiektől kapott szíverősítőktől hajtva igyekeztek teljesíteni a feladatokat, amikkel a sors (vagy inkább a kreatív szervezőcsapat) áldotta meg őket. Volt itt minden (is): kaszálás, szekerezés, Gangnam style-ra táncoló öreg néni, tehénfejés, Dögszag példányok a jövőből, de persze a lassan már megszokottá váló medencébe ugrálás is.

IMG_9099

Lehet ezt még tetőzni?

Hát persze, hogy lehet. Méghozzá egy hatalmas tábortűzzel, énekléssel, ölelésekkel és rengeteg mosollyal. Ez egy tökéletes recept a boldogsághoz. A lassan megboruló (erdőből lopott) faágak mellett megfért egymás mellett csillag, fecske, bájolás és pokolrajutás, pálinkaszerelmünk és a sárga citromfánk is. Elvégre mi egy vérből valók vagyunk.

Na de aztán még ezt is lehet tetőzni?

Persze hogy igen, ez már Dökszab specialitás: amikor már azt hinnéd, hogy az est további részében nem történik semmi újdonság, akkor szerzel egy életreszóló élményt. A csapatok bemutatták a zászlókat meg a himnuszokat, amiket ők fabrikáltak saját maguknak a nap folyamán. Nos, büszkék lehettek magatokra, résztvevők, mindenki szája tátva maradt az eredményeket látva és hallgatva. Nem volt hiába az a sok tapsvihar, rengeteg áll koppant az étkező padlóján (legalább így, ha már a menü miatt senkinek nem esett eddig le az álla).

További élményekért és azok megtetőződéséért figyeljetek továbbra is minden dökszabos-médiás felületet!

@peterkati

DÖKSZAB – 3.NAP

Immár a harmadik napra virradt a XXIV. Diákönkormányzati Szabadegyetem. A gyanútlan résztvevők a háttérben körvonalazódó eseményekről mit sem sejtve meneteltek csoportmunkára a reggeli fáradtságot súrolgatva ki a szemükből. Mindeközben a maffia már elkezdte megszállni Csomakőröst. Folyamatosan nyomták a gépek a pénzt, a csempészek felvették a rendeléseket, a Don pedig zselézte a haját.

IMG_8383

Délután hét órára már berendezkedtek a tehetős alvilágiak. Kezdődhetett a játék. A konyhásnénik szegényesen, de annál nagyobb szeretettel készített szendvicseitől hajtva rohantak a csemeték standtól standig, így próbálva dökönként közelebb juttatni a csapatukat (mert már nem csak egyszerű csoportokról, hanem csapatokról beszélhetünk) a megoldáshoz.

Szerencsejáték, csempészek, fegyverek, utcalányok. Az árnyékban összeesküvés-elméletek szövődtek, a medencében sem úszkált többé magányosan az úszógumi, a maffia tagjait pedig mindig kifizetődő volt magasztalni. Taktikázás, elsuttogott feladatok, rap battle, titkok. A csapatok a sötét oldaltól soha vissza nem riadva vették az akadályokat és teljesítették a feladatokat, hogy a galléros családról információkat szerezhessenek.

IMG_8223.jpg

Nos, hatalmas gratuláció nekik. A maffia elbukott, Csomakőrös ismét a dökszabosoké. Ha kíváncsiak vagytok, mi minden történik még ezen a verítékkel megszerzett földön, lapozgassátok legalább akkora figyelemmel a Dögszagot, mint amekkorával a hamis dököket próbáltátok kiszűrni a valódiak közül!

@peterkati

DÖKSZAB – 2.NAP

Egy kiadós alvás és kevésbé kiadós tusolás után az első itt töltött reggelre virradtak a Dökszab idei résztvevői. Szomorúan kellett konstatálniuk, hogy itt nem hozzák ágyba a reggelit és a tejszínhabos-csokis palacsinta (tudom, hogy most épp elképzelted, hogy az milyen finom, kedves Olvasó) helyett már-már radioaktív szalámi és tojás kerül az asztalra. Ez akármilyen lelombozó is tud lenni a hétköznapokon, most nem egy hétköznapi helyről és társaságról beszélünk, ezért természetesen a nem túl kiadós reggeli sem tudta kedvét szegni senkinek.

IMG_8130

És hogy miről is szólt ez a mai nap? Az egész héten folyó rendezvényszervezés (Krippán Kingával), érdekképviselet (Lukács Rajmunddal) és kommunikáció (Bagaméri Noémivel) tréningen kívül délutáni fakultációkon is fejlődhettek ma a résztvevők, mégpedig az értékesítés, fundraising (Kovács Barnával), nyilvános beszéd (Forró Gyöngyvérrel), leadership-motiváció (Porcsalmi Bálinttal), vagy pedig időgazdálkodás (Kádár Magorral) témák valamelyikében. Nos, ismerkedős játék ismerkedős játék hátán, fakultáció tréning hátán, fáradt dökszabos energiával telt hátán, kutya kacsa hátán. Valahogy így lehetne dióhéjban jellemezni a sötétedés előtti tábori eseményeket.

De mivel biztosak vagyunk benne, hogy nem azért olvasod ezt, hogy dióhéjban értesülj a dolgokról, ezért itt fontosnak tartjuk azt is megemlíteni, hogy igenis a szervezőink ma ismét tanúbizonyságot tettek a munkamoráljukról és kitartásukról, amikor az összeomló chill zone-t két óra fáradságos munkával újjáépítették (szerk. megj.: Ez az információ az ő kérésükre került bele a cikkbe, de abban egyetérthtünk, hogy megérdemelnek egy nagy tapsot). Amit talán még fontosabb megemlítenünk, az az, hogy az étkező ma egy olyan bulinak lehett tanúja, amitől ajtaja-ablaka tárva-nyitva maradt. A nap fénypontja azonban, és egyben a programterv utolsó mozzanata a hírhedten hangos éneklős játék volt. Biztosan állíthatjuk, hogy annak ellenére, vagy éppen azért, mert Jézus szeret minden gyereket, ezek a gyerekek nem igazán hagyták aludni a házibácsit. A csapatok (és természetesen a rendetlen szervezők) hangjától zengett egész Csomakőrös, a népdalok, trágárságok és helyben költött dalocskák (nem, senki nem hitte el, hogy ez fent van a YouTube-on) valósággal pattogtak a fenyők között, és úgy vegyültek bele a tapsviharba és nevetésbe.

IMG_8129.jpg

Mi jöhet még ez után? Ha érdekel, kövessetek figyelemmel mindent, aminek csak dögszaga van!

@peterkati

M(2)K(18)T-Sepsiszentgyörgy

-avagy hogyan oldjuk meg rekordgyorsasággal a problémákat-

Február 16-18 között került megrendezésre az idei első Megyei Konzultatív Tanácsgyűlés. Az eddigi évek tapasztalatai alapján, a megfigyelők már az első szünet után elhagyták a termet és elmentek szánkózni. Amire azonban nem számítottak az, az volt, hogy így lemaradtak mindenről, ugyanis visszaérkezve, nem egy teremnyi unott arc fogadta őket, hanem a tény, hogy ennyi volt. Úgyhogy mindenkinek, aki úgy döntött, hogy az unalmas részt inkább átugorja, elmondható, hogy ez nem igazán volt a nap legbölcsebb döntése.

IMG_2807

A tagszervezetek és az elnökség beszámolója után, a PartyMAKOSZ című napirendi pont következett (aki még nem tudná, azt ezúton is értesítjük, hogy ha a makosz.ro-n Szegedi Zsolt karikájára kattint pontosan tízszer, akkor várja egy kis meglepetés, a vicces kedvű programozónak hála. Reklám vége), ami már önmagában megér Egy Nagy Tapsot, de a hangulatot még az is tetézte, hogy rekordgyorsasággal lejárt az idei év betáblázásának folyamata. Röviden: tervek vannak, lelkesedés is, diákmédia is fog egyesülni, s ha pedig a hozzáállás a helyén van, akkor decemberben egy kiemelkedően élménydús évet búcsúztathatunk.

IMG_2861img_2937-e1519333416611.jpg

A hétvégének azonban itt még nem volt vége. Mert elvégre is, hogy néz ki egy diákok által rendezett, diákoknak szóló rendezvény szociális est nélkül? Biztos vagyok benne, hogy kedves Olvasó, most elmosolyodtál. És igazad van. Nem létezik, hogy ne ünnepeljük meg a nap sikereit.

giphy

Ilyen logika alapján kerekedett fel az MKT-s pereputty és nem túl csendesen, nem is túl rendezetten, hanem inkább a szokásos jókedvvel indult el a Bástyába. Ééés itt rökönyödött meg mindenki. Ugyanis: a tetőnélküli szálláshelyhez és az ’a-reggeli-nem-hogy-olyan-mint-a-vacsora-hanem-ugyanaz’ kategóriájú menühöz szokott banda egycsapásra egy elegáns helyen találta magát. Nos, ez volt az a pillanat, amikor mindenki eldöntötte, hogy inkább nem veri magát olyan költségekbe, amik miatt reggelig kell majd mosogatnia a konyhán, hanem bevállal egy kis szabályszegést és inkább a nem igazán öt csillagos bentlakás kényelmében szocializálódik, az eldugult WC, a sok lépcsőzés és kamera, valamint a rendkívül morcos kapus ellenére.

Nos, kedves Olvasó, remélem kedvet kaptál ahhoz, hogy elkezdd, vagy pedig folytasd a makoszozást. Ki tudja, talán Te is jelen leszel, amikor a mostaninál is gyorsabban lebonyolódik a tanácsgyűlés és ismét történelmet írunk az új rekorddal.

@peterkati

(@Tuta)