V.tolsó KÖDAK

Hivatalosan is lezárult a XXVI. KÖDAK! A család meghitt hangulatban búcsúztatta a közös kalandot és élmények sokaságát, melyek két hónapon keresztül meghatározták mindennapjainkat.
A hétvége folyamán Domokos Ferenc elnök úrtól megtudtuk ki az a Sanyi, mit jelent az R-Team, és miért nem ROMAKOSZ vagyunk.
Ezek után, Kis-Dörnyei Márton képzése során elfogyott az egymásba vetett bizalmunk, nem úgy mint az ebéd.
Hogyha a bemutató KÖDAK testvéreink témáit összekevernénk, egy westminsteri 9/11-et élhetnénk meg, melyet Spock kapitány karrier-orientált életstílusa miatt hajtott végre (a témák előadói: Tibi-9/11; Müller Ági-Star Trek; Niki-Életstílusok; Balázs Boti-Brit parlament).

A következőkben egy idei KÖDAK áttekintő, összefoglaló következik MINDENRŐL.

-Niki 40 évesen született

-Egy csapat homogén kell, hogy legyen…
-Mint egy leves!…
-Lé nélkül csak párolt zöldség

-Ezért a pástétomért tradelj nekem 3 szelet kenyeret

-Honnan származnak az őseid?
-A mennyből

-Össze vagy-e pakolva?
-AZ IGEN… nem

Köszönetet szeretnénk mondani minden szülőnek, sofőrnek, jegypénztárosnak, elárusítónak, takarítónőnek, szülinaposnak, cukrásznak, mozdonyvezetőnek, kalauznak, előadónak, étteremnek, iskolaigazgatónak, oszinak, kántornak, holland vendégnek, kapusnak, szponzornak és nem utolsó sorban barátnak a segítségért, támogatásért, megértésért, hogy jó hangulatban elvégezhettük a KÖDAKOT.

A mi KÖDAK-unk az a történet, amelyben 16 gyerek kéthetente összegyűl, és anyukájuk segítségével megpróbálnak egy kicsit többek lenni, de ez nem olyan egyszerű, mert van, aki mindig hülyéskedik, aki csemer zenéket nyomat, akinek mély gondolatai vannak, de olyan is, aki összehúzza a csapatot. Végül ez a 16+1 ember megtalálja a közös hangot, és bízik benne, hogy ez a barátság 20 év múlva is élni fog.

De a történet nem itt végződik,
Gyertek el a Kongresszusra,
Ahol generációnk megmutatkozik!

@egyikboti, @masikboti

IV. KÖDAAAK – Biharfélegyháza

Kalandjaink Biharfélegyházán folytatódtak, egy csendes kis községben. A legtöbben sokat utaztunk, de ez nem állított meg abban, hogy a pénteki napot is kiélvezzük.
A majdnem meleg vacsorát elfogyasztva meghallgattuk Ágnes (Sárosi) bemutatóját a tájfutásról, Heni az 5 leggyakoribb mentális betegségről beszélt, majd Atis depresszív prezentációja következett Kurt Cobainról, végezetül pedig Andris mesélt nekünk a “Seven Summits” expedíció sorozatról. Fáradtságunk ellenére még jutott idő egy izgalmas játékra, ami kék poharakat és némi folyadékot igényelt.
Szombat reggel Ági kedves szavaira keltünk, jó, lehet nem mindenkivel volt annyira kedves, de a célját elérte és mindenki felkelt időben. A reggelink 3 nagyon kimaxolt hidegtál volt, telt hassal tudtuk megbeszélni ki mit csinált az elmúlt időkben, a 3. hétvégét követően.


Ezek után egy furcsa ordibálós játékot játszodtunk, amit még a kedves képzőnk is meglepett arccal nézett. A játék sikeres volt, megoldást találtunk, és elégedetten vonultunk képzésre.

A képzés szervezeti menedzsment témájú volt, megtanultuk, hogy mi a különbség egy csapat és egy csoport között, illetve az is, hogy mennyire fontos feltenni az “Attól függ” szavakat sok esetben. Kitértünk a szervezetek életperiódusaira és fajtáira. A képzést Boti telefonja 3x megzavarta, fontos, keresett emberek a XXVI. KÖDAK generáció tagjai. Gyorsan eltelt az idő, mire észbe kaptunk, már az ebéd várt minket. Az ebéd alatt felvett kalóriákat egy kis sportolással vezettük le, fociztunk és pingpongoztunk.


A képzés második részében a csoportokról beszéltünk. Egy rövid teszt alapján megállapítottuk, kinek mi a szerepe egy csapatban: megtudtuk, hogy kik az igazi elnökök (szerk. megj.: meglepetésünkre senkinek sem ez a szerep volt a domináns), vállalatépítők, megvalósítók (szerk. megj.: csicskák) vagy épp helyzetfelismerők. Ugyanakkor felfedtük a tökéletes csapat titkát: homogén, mint egy leves, mert lé nélkül csak párolt zöldségek vagyunk.

A képzést az e heti deep játékunk követte, amely alatt rendkívül érdekes kijelentések, vélemények hangoztak el: Lázár Boti transzcendes lénye is sérült már, Bazsi sokat kárpátol, Balu kívül szűk, belül tág, Niki pedig 40 évesen született. Közben elfogyasztottuk a vacsorát, sajtos, húsos spagettivel áldottak meg a catering istenek. (szerk. megj.: szegény Boti:( ) Megérkezett a hétvége vendégmunkása is, Kriszta, aki Tedivel és Sugusszal dobta fel a hangulatot.
A 8 órán át tartó kemény lelkizés után felsóhajtva hagytuk el a faházikónk szobáját és elkezdődhetett az esti szabad program. A kolozsváriak hajnali 6-kor indultak, így sokan fennmaradtunk velük, hogy minden együtt töltött percet kihasználjunk.
A többieknek reggel sem fejeződött be a kaland, a gyors rendet rakás, pakolás és Andris kabátjának kiszabadítása után elindultunk az állomásra. A vonat természetesen betartotta a megszokott 15 perces késését, Boti pedig már készen állt saját kezeivel elhúzni azt. A fél órás kegyetlen utazást követően a besztercei Ági elvállt a családtól, a maradék kis csapat pedig egy Mekis reggelivel zárta az eseménydús hétvégét.

By: @mulleragii & @rosszcsont.beni

III. KÖÖÖDAK

Közös kalandunk 3. állomásához érkezve a KÖDAK-osok a technokrácia fővárosába látogattak el. A négy kolozsvári(Ágix2, Beni, Balu) tárt karokkal vártak már minket szeretett hazájukban.

Pénteken a vacsora igazodott a Bolyaisokhoz és együtt késtek el. Első este két vendégmunkás érkezett köreinkbe, pontosabban a két Tamás, akik figyelemmel kísérték a péntek esti programot.

Bazsi által ellátogathattunk a “gangsta rap” világába, amiről a legérdekesebb amit megtudtunk az az, hogy már 1880-ban is komolyan ment a zenebusiness.

Boti megmutatta nekünk a The Beatles legsötétebb titkait és a róluk készült filmekről is beszámolt (amelyekből egyet sem látott).

Ezután Blanka elmesélte, hogy a vízilabda hosszú “í” és nem a kapu azegyetlen lyuk amibe lehet célozni.

A prezentációsorozatot az egyik Péterünk (Fe’s) zárta, aki a sakk érdekességeiről beszélt nekünk.

A következő reggel anyukánk édes “simogatásával” kezdődött. Elfogyasztottuk a KÖDAK-osokhoz méltó reggelinket, ahol megalapítottunk új pénznemünket: a lekvár currency-t.

Ezután frissen és üdén ültünk be Porcsalmi Bálint politikáról szóló képzésére, ahol egyszerű tesztek segítségével megtudhattuk milyen ideológiájuak vagyunk. A képzés közben egyszercsak betoppant Laci meg Nándi, Bálint puszipajtásai, akiket tárt karokkal fogadott a képző(“Már csak ti hiányoztatok!”).

Porcsalmi: Hol van az RMDSZ ideológiai szempontból?

Beni: A szívemben.

Ezután, Kassay Anna utazásról szóló képzésén megosztottuk egymással legdeepebb utazási vágyainkat és Anna elmesélte, hogy elutazhatsz 7 hónapra Amerikába, 3 iPhone árából, mindössze annyit kell tenned, hogy megszerkeszted a mexikói maffia weboldalát.

A későbbiekben, a nemes származású vendégmunkásunk demonstrálta ikonikus mozdulataival, hogyan lehet teljes beleéléssel, vagyis, mint egy 70 éves tata, játszani a “hep!” nevű játékot.

Ám a játekok sorozata nem volt véges, drága anyukánk lakberendezőt csinált belőlünk (Repültek a székek, szálltak az asztalok).

Utunk ezután a KMDT 13. szülinapi bulijára vezetett, ahol közösen vadultunk egyik Botink táncával a technora.

Az ünneplés után hazafele, Attis és Bazsi “megkomponálta” a himnuszunk: “Loca Loca Robert de Niro Cluj Napocaaa(Coca Cola)….”. Úri szállásunkra visszaérkezve komoly veszélybe kerültünk, mert a kedvenc kapusbácsink felhívta figyelmünket a hangoskodás következményére, ami nem más volt, mint 5000 büntetés.

Az éjszaka végére se lankadt a hangulat, kiderült, hogy kinek lesz a legsikeresebb politikai karrierje, ki a nagyobb “papucs” egy kapcsolatban és ki a legjobb a nőknél.

A fentiek alapján bizton állíthatjuk, hogy az idei KÖDAK-Generáció rendesen megküldte Kolozsvárt!

II. Kööödaak

Két hét kihagyás után megvalósult a családegyesítés, igaz, nem teljesen, hisz Vass és az egyik Ágink hiányzott. (A cikk végén találjátok ki, melyik Ágink). Egyértelműen a csíkszeredaiak a legvallásosabbak, hiszen ők érkeztek meg leghamarabb a sepsiszentgyörgyi templomudvarra, mely egész hétvégén otthont nyújtott nekünk. A gond csak az volt, hogy szállásunk ajtaja zárva volt, ezért a bátor csíkiak feladata volt a kulcs kiszabadítása a jófej tiszteletesasszony karmai közül. A küldetés sikerét bizonyítja, hogy nem a tornácon kellett aludnunk. Ezúttal másik Ágink érkezett legutoljára, így elvesztette az előző KÖDAK hétvégén megszerzett leggyorsabb KÖDAK-osnak járó címet. A vásérhelyiek érkezése kissé kalandosra sikeredett, melyet két szemszögből is olvashattok:

1. „Úgy tűnik, a sepsiszentgyörgyi taxisok nincsenek otthon a házszámok világában, ezért a szállástól pár száz méterre szálltunk ki a taxiból, de egy kis keresgélés után rátaláltunk ideiglenes otthonunkra.” – egyik Boti
2. *izgatottan* „Láttuk a videót a csoportban, hogy már a taxiban ülnek, ezért kimentünk a kapu elé Ágival (na de melyikkel?), hogy megmutassuk nekik a szállást, de nem jöttek. Hallottam a telefonbeszélgetésből, hogy egy parkot emlegetnek, ezért átfutottam az út túloldalán lévő parkba, de nem láttam mást, mint fákat és nemködakos embereket. Nagyon megrémültem, hogy mi történhetett az én drága testvéreimmel.” *megkönnyebbülten* „Aztán egy kis idő múlva előjöttek a másik utcából, tudniillik az unitárius templom egy sarkon van.” – másik Boti

Az örömteli találkozás után elindultunk az előadóterem felé, és útközben –ameddig Balu vásárolt- mi egy gyönyörű piros virággal leptük meg szülinapja alkalmából. Egy kis kerülővel megérkeztünk a terembe, ahova lepakoltuk kellékeinket, majd vacsorázni indultunk. Az étkezés alatt rájöttünk, hogy ez nem az a hely, ahova az ember jóllakni jár. Miután éreztük, hogy valami azért csak van a gyomrunkban, gyorsan meglátogattuk az étterem mosdóját, mert az előadóterem mosdója zárva volt…a hétvége folyamán ez többször kellemetlen helyzeteket okozott.

Visszatérve az előadóterembe Balu bevezetett a gentleman-ek világába, ami a Peaky Blinders c. sorozat trailerének megtekintéséig fajult. Ezek után Szász vízum nélkül Észak-Koreába repített minket, ahol azzal kellett szembesülnünk, hogy jale (ejtsd: zsálé) az élet. Látva, hogy a Kedves Vezető halálakor hogyan kell sírni, megegyeztünk abban, hogy nekünk ez nem menne, és inkább meghallgattuk Beni bemutatóját Dalíról. Láthattuk hogyan kell szemrebbenés nélkül kivágni egy szemet és hogy milyen a házi ocelot. E tehetséges úriember után nőiesebb vizekre eveztünk: Sara a szüfrazsettek világába kalauzolt minket, nagy vitát eredményezve arról, „Hogy ugrasz be egy ló elé?!”

A szállásra érkezve a XXVI. KÖDAK generáció szokásához híven a normál hangerőt meghaladó decibellekkel használta a JBL-t (ejtsd: zsébélé), felköltve ezzel egy öregurat.

Másnap reggel anyukánk kit szép szóval, kit fizikai eszközökkel motiválva költött. A reggeli alkalmával felvilágosítottuk a konyhásnéniket, hogy mi a különbség a „normális”, a vegetáriánus és a vegán kaja között. Kundi Sarolta képzését megelőzően egy Family Guy résszel melegítettünk, majd kezdődhetett „A kreatív folyamat”. Ezt követte Kundi Zoltán többlokkos pénzügyi képzése, amelyet lankadó figyelmünk miatt egy energizer is megszakított: KÖDAK-anyu megfuttatott bennünket az utcában. A hétvége folyamán a furcsa nyitvatartási időpontra is rákérdeztünk kedvelt üzletünkben, de kiderült, hogy csak figyelmetlenek voltunk.

A szombati napból már csak az maradt hátra, hogy a Csendes-óceán közepén egy gumicsónakban vitát folytassunk egy 80 fokos rum, 3 szextáns és egy hordó olaj mellett. A szállásra visszafele ballagva rájöttünk, hogy Sepsin bezár a non stop. Aznap estére közös tevékenységül a kínos storyk mesélését választottuk. Az elalvás nehezen ment, hiszen a 26. KÖDAK jól bevált lemezlovasa, Lázár Bazsi a végsőkig szolgáltatta a zenei aláfestést.

Reggel ugyancsak vele indítottunk és búcsút vettünk egymástól újabb két hétre.

KVÍZ
Melyik Ági hiányzott a II. KÖDAK-hétvégéről?
a) Ambarus-Egyed Ágnes
b) Müller Ágnes
c) Sárosi Ágnes
Megj.: megoldásaikat várjuk a 26. KÖDAK generáció hivatalos Facebook oldalára privát üzenetben. A helyes választ beküldők közül kisorsoljuk a győztest, aki a 26. MAKOSZ Kongresszuson átveheti nyereményét.

@egyikboti, @masikboti

1. KÖDAK hétvége – Szováta

2019 októberében útjára indult 16 kis KÖDAK-os, hogy mielőtt a felnőttkor kapujába lépnének, felfedezzék az előttük álló világot. A bátor ifjakat anyjuk is követte, hogy tanácsokkal lássa el őket és vigyázzon rájuk (pl. “elég béna voltál” vagy “ne mind csemerkedjetek”).

Kérdés nincs: a motiváció megvolt, ezt csak egy kicsit árnyékolta be a tény, hogy első úticéljuk (Szováta) előtt már sikerült eltévedniük egyeseknek. A besztercei küldöttség ért elsőnek célba, 1 személy, azaz Ágnes), aki amíg a tesókáira várakozott, édesanyjával ismerkedhetett meg (akit szintén így hívnak, viszont egyesek csak agi-nak becézik).

Sajnos Tibor Nagy bajba keveredett, ezért a brassói Gólyatáborban kötött ki, de hamarosan csatlakozik családjához. Lassan megérkeztek a tagok, a kolozsváriak most csak egy hangfallal támogattak minket. A konyhásnénik főztje mindenkinek nagyon ízlett, még Kádár Magornak is, aki volt olyan jófej, hogy velünk töltött egy estét a másnapi képzése előtt. Kiegészítés: mint utólag kiderült ezt csak azzal a céllal tette, hogy a hétvégéről készült fényképeket a prezentációiban felhasználja.

Már rég ütött az óra, mikor a vásárhelyi alakulat egyik fele az úton ragadt kisebb technikai problémáknak köszönhetően, viszont a csapatszellemet megőrizve, megvártuk őket a programkezdéssel, szóval minden simán ment.

Volna, ha nem ismerjük meg egymás sötét tikait… Mint kiderült mindkét Botink nemesi családból származik (bár kutatásaink arra még nem jöttek rá, hogy a Darabánthokhoz képest hol helyezkednek a hierarchiában), a családok harcába viszont beszálltak a Józsák is, akik a legnagyobb főnökök egész Erdélyben. Azt tudni kell, hogy Boti nem dícsér meg senkit, szóval nem kell meglepődni, ha fukarkodik a mézesmázas szavakkal.
Balu terve talán pont ezen családok egyesítésén alapszik a magyarság megmaradása érdekében…

Az ismerkedés után elméletben megalakult a XXVI. KÖDAK generáció kosárlabdacsapata, reméljük a jövöben gyakorlatba is fektetik a tehetségüket, márcsak egy barátságos meccs erejére is. Az igazi játék az ismerkedés után kezdődött, amikor a csipet-csapat összeült társasozni, Kádár Magor jóvoltából (szerk. megj.: nálunk maradt egy Uno-s lap). Miután meghalt a sheriff és nyertek a banditák, elaludt a város és portyára indultak a maffiák. Egyes szomszédok zajosak voltak, mások túl csendesek. Komoly viták, érvelések és úgy egy óra múlva az álruhás maffiák nagyon ügyesen kicselezték a város lakóit.

Reggel mindenki frissen és üdén ült be Magor képzésére, aki a benyomásmenedzsmentről tartott előadást. Felhívta a figyelmet az internet manipulatív képességére és óva intett attól, hogy mit posztolunk Instagramra. Mivel ezek után figyelmesek leszünk, hogy mit osztunk meg, ezért a hétvégék sneek peek-jeit nyomon lehet követni a 26.kodak_generacio fiók által.

Egy ízletes ebéd után, jóllakottan ültünk le Lázár Beával beszélgetni, aki elrepített minket Nepálba, bemutatta az ország jellegzetességeit, szokásait és Tik Tok kultúráját. Tapasztalatait hallgatva rájöttünk, hogy a DÖKSZAB-os néha csordogáló meleg víz és a csótánymentes lét luxus, ugyanakkor megéri önkénteskedni, mert életreszóló tapasztalatokat és élményeket lehet szerezni.

Este írókká varázsolt minket édesanyánk, és ameddig meglátogattuk a kisboltot, elmondhattuk, hogy milyen könyvet is írtunk. Visszatérésünk után heves viták és érvelések során megszületett az új arculat ötlet (szerk. megj.: a házikó sokkal eredetibb). Az eddigi hagyományokat megtörve, nem jármű (bármennyire is volt kecsegtető a 10 ablakú, 6 kerekű limuzin), hanem egy édes kis kaptár lett a kiválasztott, még annál is édesebb méhecskékkel, amik természetesen mi volnánk, Ágnes asszony mézédes szeretetével tökéletesítve. A jelképes méhecskék elkergetése után lehullt a lepel a párkapcsolatokról, kiderült, hogy Atti(la) egy igazi nőcsábász, hogyha szépen akarok fogalmazni, és rengeteg az egyedülálló, párkapcsolatra nyitott fiatal (érdemes az Instát bekövetni… :)) ). Mesteri szövetség alakult ki Boti és Balu között, melynek alapja az előbbi dícsérete, még akkor is ha életcéljaik szöges ellentéte dicsérni.

A sokáig tartó beszélgetést lazább szocializálódás követte, üditővel és bubis vízzel. :)) A rendes gyerekek már 1 órakor ágyba bújtak, tudván, hogy holnap fárasztó lesz az utazás és tanulni kell. Ez csak ott hibádzik, hogy 5 órakor a táncparkett messze nem volt üres. :))

Vasárnap senki sem aludt délig, a hotel hamar kiürült. Az esős idő is annak tudható be, hogy még az Anyatermészet is bús volt, hogy haza kell menni. De senki sem lógatta az orrát, bízva abban, hogy a két héttel későbbi találkozó a vártnál hamarabb elérkezik.

@n.attis @sarolta.balogh003

DÖKSZAB – 6. nap

Nem sokkal napkelte után a távolban ismételten hallatszik a kakasszó, melyet ez alkalommal már jóval többen kiszúrtak, hiszen a szimulációs játék második felvonásával vette kezdetét a keddi reggel. Csapataink több, mint valószínű, ezennel is alulértékelték a szervezői gárda képességeit, nem számítva a temérdek mennyiségű stációra. Szponzorokat keresve, kérvényeket írva, tábori rendőrök által meghurcolva telt a délelőtt nagyja, de végül minden diákszervezetnek sikerült kievickélni a korrupció pöcegödréből és beszerezni elegendő mennyiségű aktát egy nagy kaliberű rendezvény lebonyolításához.

69793508_3197220490318917_942526467118465024_o

Szövérfi Adrienn fényképe

A délután fénypontjai a csapatok által összeállított rendezvények voltak. Az egyszerű kvízkérdéses játékoktól, a táncos-zenés mulatságokon keresztül, egészen az időutazásig minden (is) megszervezésre került. Papírrepülők röpködtek a fejünk fölött a LemonDök rendezvénye alatt, a Dökoszaurusz Next csapat pedig rekreálta a Google T. rex-es játékát, valódi akadálypályává alakítva a Tündér Ilona udvarát.

1_GI962-BS7nWhAhfwqRqkXg.gif

Este ismételten csoportmunkára meneteltek az álmosság és izgatottság elegyével átitatott résztvevők, tudva, hogy az órá ketyeg, és fürgén fogy az értékes idő, amit pontszerzésre lehetne fordítani. Mostmár a végjátékban vagyunk!

DÖKSZAB – 5. nap

Felfoghatatlan az a tendencia, miszerint minden lélek (kivéve Csobi bácsi & company-t) exponenciálisan növekvő mértékű fáradtságot mutat a reggeli kelést követően. A magyarázat talán a kávét rég nem látott bögrék mélyén lapul, megoldással pedig a DÖKSZAB-mágázin méltányosan felárazott termékei szolgálhatnak. *kacsint-kacsint*

DÖKSZAB Sajtóiroda: Szövérfi Adrienn

Szövérfi Adrienn fényképe

Ötödik napunkat ismételten a tréningek és fakultációk uralták. A lassan csoportból csapattá kovácsolódó társaságok immár rendelkeznek a kellő tudással, hogy nekiláthassanak saját rendezvényük megszervezéséhez. A korszerűsített szimulációs játék (mely idén két napot karol át) első blokkja az esemény kitalálásáról és a csapatok arculatainak elkészítéséről szólt, melyben kivette részét a Sajtóiroda is.

DÖKSZAB Sajtóiroda: Szövérfi Adrienn

Az áldozat utolsó menekülési törekvései. Szövérfi Adrienn fényképe

Nem mellőzni való az a tény sem, hogy az esti közös szervezői-médiás gyűlés alatt Szabika tiszteletköröket rótt le a Tündér Ilona körül, rajongóival végig szorosan a sarkában. Amikor az utóbbiaknak sikerült utólérni a maratoni kaliberű sportembert, ujjongva és rikoltozva emelték fel, hangosan kiáltozva a nevét. Ekkor szörnyű katasztrófa történt: az atléta egyik frenetikus fanatikusa merényletet követtek el, kieresztve a vízipisztoly teljes tárát Szabolcsra. A szemtanúknak még mindig nem sikerült teljes mértékben feldolgozni a megrázó látványt.

Ezen az eseten kívül felettébb jó hangulattal és produktívan telt el az éjszaka hátralevő része, amely – meglepő módon – ismételten zenés mulatságba fulldoklott. Tűkön ülve várjuk, milyen rendezvényeket produkáltok a számunkra, kedves résztvevők!

Webp.net-gifmaker.gif

Ízelítő a médiás csapat délutánjaiból