Ahogy a mondás tartja: Három a magyar igazság. Ez a mostani hétvégénken is bebizonyosodott, mivel a csapat egy része végre egy kedves nénikétől (fogjuk rá) vehette meg a vonatjegyét, hogy eljusson a III.KÖDAK hétvégére Kolozsvárra. Egy kellemesen eltöltött vonatút után a csapat eljutott Kolozsvárra, ahol ki-ki gyalog, ki-ki Lime-al érkezett meg a szállásra. (Innen is látszik kik az igazi sportemberek). A csomagok terhétől megkönnyebülve, felfedező útra indultunk, lássuk milyen szép ez a Kolozsvár, bár mi nem laktunk a Szamosnál. Csalódás ért bennünket, mert kilenc zárosát sajnos még a Fellegvárból sem találtuk meg, csak a Carrefourt. A kis sétánk után, sikeresen összefutottunk Kolozsvárral a Heltai előtt, ami nem csak jó korházias hangulatot, de még apukánk büszkeségére egy jó csapoltsör reklámot is biztosított. Rövid Emergency Meeting után, a crew elment beszerezni a túléléshez szükséges dolgokat. Már két lépésre a szállástól fény derült az Impostor kilétére aki nem viselt maszkot, viszont kommunikációs készségeinek köszönhetően, a rendőrbácsi csak egy avertismenttel ajándékozta meg őt.
Személyes pénzügyeink elrendezése miatt, a város hírhedt bevásárló központjába tévedtünk, a Sorába, ahol feljegyezendő, hogy a műanyag poharak igen drágák(!). A casual polisztiréndobozos vacsora után, mindenki elmesélte, milyen veszélyekkel jár egy fogorvosi látogatás (khm oxigénes víz), a skateparki kaland, valamint a receptet ahhoz, hogyan járj be egy éjszaka alatt három települést egy hivatlan részvételért egy idegen majoratján. Eddigi ismereteink bővítésének érdekében Tibi testvérünk beavatott Vitéz Nagybányai Horthy Miklós életébe, Gáspár (profi fotósunk) jóvoltából a Tungusz meteorit „rejtélye” már kevésbé maradt rejtély számunkra, és végül, de nem utolsó sorban egy igazi fashion icon munkásságáról mesélt Annamari. A bemutatók befejezése után, meglátogatott minket a tág rokonság. Ezt a nagy családi összejövetelt a kapus megzavarta (pedig apukánk nagyon ügyes és csendes gyerekeknek vall minket), aminek egyetlen jó oldala az, hogy másnap reggel frissek és üdék voltunk.
Másnap a jó pate de pasăre elég erőt adott Kádár Magor benyomásmenedzsmentről tartott képzéséhez, amely során megtudtuk ha másodikosan őzike a profilképed, vagy látszolagosan a Twilightért és H2O-ért rajongsz nem szégyen, valamint megtanultuk a mellkép helyett alkalmazandó szakszavakat. Ebéd után Bone Leventétől, a Rhédey Café chefétől, megtanultuk, hogyan kell vezetni egy csapatot, hogy az a bizonyos ebéd el is készüljön. Ez az utóbbi képzés csupa jókedvet öntött belénk.
Vacsora után életek felett itélkeztünk, ami alatt érdekes módon, olyan problémákba ütköztünk, mint eldönteni, hogy egy kommunista ember élete a fontosabb vagy egy terhes nőjé. A múlthéten szerzett pénzügyi tudást, sikeresen kamatoztattuk egy barátságos pokerparty keretein belül, amivel apánkat boldogítottuk. A társaság másik fele felállította a beerpong asztalt, amelynek kellékeit igaz nagyon nehezen, de végre sikerült beszerezni finnyás szomszédoktól. A kapussal folytatott komoly tárgyalások eredményeként, egy óráig ülhettünk a nagy teremben. Egy óra tájékán, a terem kitakarítása után, még egy utolsó közös éneklésre is maradt időnk, mellyel megkoronáztuk az új kapus barátunk utolsó munkanapját. Hosszú noszogatás eredményeként tértünk csak nyugovóra.
Másnap reggel Vásárhely és Brassó a „kiadós” reggeli után elindult a vonatállomásra, míg Kolozsvár még ott csövelt a szálláson egy kis ideig. A vonaton hazafele Vásárhely sikeresen meghodította az ülőhelyet, majd Războieniben elváltak Brassótól, és így már mindenki hazáig meg sem állt.
@tedipusztítok
