HAMAROSAN ITT VAN..

-avagy KÖDAK-ra jelentkezni még annál is menőbb-

 

Kedves olvasó egyed!

Íme eltelt még egy év azóta, hogy egy hasonló felhívás meg lett osztva. Azóta sok minden megváltozott. Belőlünk, egykori ködakosokból, ezalatt az egy év alatt, sokkal érettebb, szabadabb, makoszosabb (s azt hiszem, ezzel még nagyon sok jelzőt leírtam) emberek lettek. Nagyon furcsa most ismét látni azt a bizonyos bejegyzést, amit egy évvel ezelőtt izgatottan vártunk. De azt hiszem, leginkább az lesz furcsa, amikor tudatosul bennünk, hogy nem mi vagyunk már “az idei KÖDAK”. Ha te most azon emberek egyike vagy, aki tanácstalanul, félénken olvassa ezeket a sorokat, akkor olvass tovább és hallgass rám/ránk!

giphy

Lássunk néhány gondolatot a 2016-os KÖDAK generáció egy töredékétől:

“Hogy mit is jelentett és még mindig jelent a KÖDAK számomra?… Változatosságot. Új városokat és minden új városnak az új varázsát és új kalandjait. Ezeket pedig a változó kapcsolatok tették igazán átélhetővé; a fejlődő, kiteljesedő ködak-tesós kapcsolatok… Jobban belegondolva, a KÖDAK számomra az embreket jelenti, akik 16 féle képpen (a 15 tesó és Papi) hozzájárultak egyéni fejlődésemhez és olyan 5+1 hétvégét ajándékoztak nekem, amit soha nem fogok és nem is lehet elfelejteni.” (Orza Blanka)

 

“A Ködak folyamán nagyon sok mindent tanultam, soha nem gondoltam volna hogy pár órás képzések ennyit segítenek egy diáknak. Viszont a Kodak nem csak a képzéseiből tanít meg bizonyos dolgokra. Az egyik legfontosabb “lecke” az a csapatépítő készség, amit 5 hétvégén keresztül 16 emberrel kell megtanulni és amit a 6. hétvégén lehet érvényesíteni (és azután is bármikor) és ha sikerül, akkor nyugodtan lehet mondani hogy összhangban van a csapat.” (Kovács Árpád)

 

“A KÖDAK azért különleges mert amellett, hogy te saját magad fejlődhetsz, megismersz különböző embereket és különböző diákszervezeteket. A KÖDAK felnyithatja a szemedet arra,hogy milyen sok más ötlet van, amit felhasználhatsz. De a legjobb, hogy a képzéssorozat nem (csak) rólad szól. Kapsz magad köré egy csapatot: 16 érdekes és értékes embert, akikkel osztozol az élményben. Erről a csapatról szól a KÖDAK. 🙂” (Portik Kriszta)

 

“Ha most megpróbálom leírni, hogy mit jelentett számomra a KÖDAK, félek nem tudom elkerülni a kliséket amiről biztos mindenkinek az jut eszébe: “csak túloznak, hogy minél többen jelentkezzenek”. Mondhatnám, hogy rengeteget segített a személyes fejlődésemben, önnállóvá tett, barátokkal gazdagodtam blah blah…De mi lenne ha inkább úgy fogalmaznék, hogy a KÖDAK-nak köszönhetem, hogy 5 perc alatt be tudok csomagolni egy hosszabb kirándulásra, hogy ki merek állni a véleményemért, hogy volt bátorságom elnöknek jelentkezni, hogy kézben tudom tartani a dolgaimat és az időmet? Mi lenne ha azt mondanám, hogy a KÖDAK olyan barátokat adott, akikkel nyáron együtt fesztiválozunk, olyan képzéseket nyújtott, hogy mostmár bátran kiállok a diákok jogaiért, félkézzel megírok egy kérvényt vagy egy pályázatot? Egy szó mint száz, megerősödtem. Én Aliz, most 17 évesen nem lennék az a személy aki vagyok KÖDAK nélkül. Örülök hogy megtörténhetett.” (Vajas Aliz)

És mivel már nagyjából összefoglalták néhányan a lényegét, én csupán pár szóval írnám körül az egészet, mert számomra ez nem egy olyan dolog, amit igazán meg tudok fogalmazni értékvesztés nélkül, ezt csak egyszerűen át kell élni, hogy megértsd!

KÖDAK= fejlődés, kiscsalád, kávé, önállósodás, nevetés, változatosság, élménykincstár, vonat, összetartozás, tudás, ölelések, késői órák, varázs.

Úgyhogy, kedves olvasó, remélem kedvet kaptál! Vedd elő legjobb tudásod, kapard elő bátorságod, csiszolgasd talpraesettséged és jelentkezz az idei Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémiára. Ne hagyd, hogy a “Mi lett volna, ha..?” kérdés uralkodjon majd rajtad!

Print

 

Szeptember 20. Eddig vacilálhatsz! De addig is sok puszi nektek, legyetek vagányak!

@Tuta

Reklámok

Signing out…

Könnyes szemekkel pötyögöm idei, utolsó DÖKSZAB beszámolónkat. Hiába a sok fáradtság, kialvatlan ember, ihatatlan kávé, kis adagnyi vacsora vagy reggelig tartó cikkírás, úgyis ez a nyár legjobb hete.

Kezdjük inkább az elején. Péntek van, utolsó nap. A szokásos kenyér – vaj – szalámi helyett, ma reggel egy fennséges tojásrántotta várta táborozóinkat. Megadtuk a módját a végére..

Szomorkás hangulat ült a résztvevők vállára, amikor is búcsút kellett venniük Nomitól és Rajmitól, a két képzőnktől, akik a hét minden napján mosolyukkal aranyozták be a völgyet.

A csapatok csoportmunka alatt készültek a tábor utolsó programjára, ahol még pontot lehetett szerezni, ami nem más volt, mint a tábori színpad. A feladat így hangzott: „Készítsetek egy kis előadást, mit is jelentett nektek a DÖKSZAB, valamint lip sync – eljetek egy általatok kiválasztott videót.”

giphy

Volt ám humor bőven az este folyamán, köszönhetően a paródiáknak. A társaság hangos nevetése csengte be a Tündér Ilona udvarát, mit sem törődve a hideggel, meg a késői órával. Megható pillanat következett. Mindenki egy – egy gyertyával a kezében sétált fel – alá, megkeresve azokat akiktől kaptak, akiknek adtak, illetve akikhez közelebb kerültek a hét folyamán. Peregtek a könnyek, senki sem fogta vissza magát.

Ezután következett Bukur Tamás záróbeszéde, az emléklapok, illetve oklevelek kiosztása és  a legvégén egy kis közös szórakozás.

Köszönjük ezt a hetet a szervezőknek, képzőknek, csoportvezetőknek, médiásoknak és végül, de nem utolsó sorban a résztvevőknek. Jövőre ismét jelentkezünk… addig is log out. *klikk*

giphy (2)

Szerepjáték

A DÖKSZABon napos idő van, 32fok, enyhe déli szél fúj, a páratartalom 72%, a légnyomás 830 hektopascal, figyelem: alacsonyan szállnak a poénok.

21284522_1147332722066110_534896797_o (1)

A mai napunkat egy profi focistát megszégyenítő szimulálással indítottuk- játszodtunk egy kicsit. A játék lényege az volt, hogy egy bürokratikus disztópiát hozzunk létre. Egy saját kis szatirikus világot ahol az igazgató irodája előtt hatalmas sor kígyózik, ahol a polgármester Doktor Bubóhoz hasonlóan csak félóránként egyszer kéri a következőt, ahol a tűzoltók kizárólag a résztvevőket oltogatják, ahol a csendőrők szolgáltatják az alapzajt és ahol a rendőrök irodájánál, keresve sem találsz rendetlenebbet.

Voltak furcsa és kevésbé furcsa pillanatok- effelől mindenkit biztosíthatunk, de a résztvevők elszánták magukat, hogy rendezvényt szerveznek és önbizalmuknak semmi sem szabhatott gátat. Most átvehették az irányítást, és belekóstolhattak, hogy miyen is szervezőnek lenni. Nemzetközi kvíz, beugró, háborús játék és móka meg kacagás várta a szervezőket ezen a szép, napsütéses délutánon.

További hírekkel holnap jelentkezünk, ugyanígy, az időjárásjelentés után. Addigis:20140617rtl-klub-hirado-szello-istvan1

#day5

@Kuka

Nem vagyok én Petőfi…

Napsütésre ébredt a Tündér Ilona völgye,

Reggeli után csoportmunkára térve.

Fáradt szemek hada meredt a vezetőkre,

„Lazsálni nem szabad, hisz mindjárt hétvége.”

Tréning és fakultáció követi a melót,

„Húzzatok le légyszi minden egyes telót.”

Előadástechnikát Krippán Kinga tartott,

Licista korában ő is DÖKSZAB-ozott.

Kádár Magor az időbeosztás Adonisza,

Képzését ma humorosra fogta.

Csoma Nóra, a kommunikáció ásza,

Ő volt a VIBE sisakos lánya.

Hat huszonháromkor kerül sor harácsolásra,

„Át ne essetek a ló túloldalára.”

Készítsetek zászlót, fából meg vaskarikát,

„Ajándék tónak csak ne nézd a kacsát.”

IMG_4466.jpg

A feladatmegoldásra két óra volt szánva,

A résztvevők kreatívan álltak hozza.

Himnuszukat ordítva, szerezték a pontot

Mindenáron segítették a csipet-csapatot.

Negyedik napunk végéhez értünk ma

Még mindig virul a résztvevők arca.

Ezzel búcsúzik a médiás csapatunk

Holnap pedig majd tovább csapatunk.

giphy

@Barbeque

Egy maroknyi Dökért

Foghíjas lesz a mai beszámoló … 12-kor keltünk. A résztvevők már a képzettség felé haladó rögös utat járták, mire a Colgate a fogainkat érintette. Nyüzsgő hangyabollyá változott az udvar, míg a szorgos alattvalók a délutáni programokat készítették elő, addig a királynő, azaz Tamás, a teraszon ülve, buzgó próbálkozások sorozatával igyekezett kordában tartani az eseményeket.

Miközben a csapatok egyre inkább összeszoknak, a csopvezek is büszke szülőnek érezhetik magukat. Most egy pillanatra megszakítjuk beszámolónkat. Egy óra negyvenöt perc van. Hálózsákba kuporodva, a szabad ég alatt, lefagyott ujjakkal próbáljuk papírra vetni gondolatainkat a nap történéseiről, miközben Bokor Zalán, a korábban már említett csoportvezetői büszkeséggel vonul át az udvaron. Mindezt egy szál boxerben teszi. Velünk van a baj?

21244661_1146182725514443_1342826666_n

Na de hol is tartottunk? Ó igen, a Dökopoly! A játék fél 7-kor kezdődött, komoly fejtörést okozva mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek. Az idei téma a vadnyugat volt. A spagetti-westernek végső párbajjelenetét idéző izgalom hangulata telepedett meg köztünk. A játékosok kalandos utazásuk közben párbajoztak, banditákba botlottak és seriffek intő kezei alatt vonultak börtönbe. Ám a játékosokat semmi sem tántoríthatta el végső céljuktól, hogy több ezer DÖKkel a zsebükben vonuljanak vissza immáron berendezett DT termükbe.

IMG_0661

Egyesek szendvicset majszolva, mások meztelen felsőtesttel próbálták venni az akadályokat, miközben a szervezők humorosabbnál-humorosabb feladatokkal próbálták izgalmassá tenni a játékot.

És hogy mi lett a végeredmény? Éjfélre egy ezrednyi zombi vonult el szobájába … és a résztvevők is elmentek lefeküdni. Holnap újabb nehéz nap vár rájuk, mi pedig minden részletéről beszámolunk, már ha sikerül azelőtt felkelnünk, mielőtt a Nap lenyugszik az örök vadászmezők mögött.

21268481_1146188235513892_344492428_n

#day3

Kuka & Barbeque

Szigórúan növekvő monotonitás

Hol is kezdjem? A mai hűvös reggelen az északi szél váratlanul délire fordult. Megérkezett a zivatar; nekünk pedig gátat kellett építeni, hogy el ne mossa a Dökszabos jókedvet. A tábori gladiátorok (értsd: résztvevők) keményen küzdöttek a fáradtság ellen és a negyedik kávé után büszkén mondhatom, hogy győzelmet arattak!

giphy-3

Témák egész sokaságát dolgozták fel az előadók a változatos tréningek és fakultációk során, a résztvevők pedig lelkesen jegyzeteltek és figyelmüket egyetlen nyelvbotlás sem kerülhette el. Bagaméri Noémi és Lukács Rajmund a mai napon kezdték meg egész heti munkájukat a tábor lakóival, mely két, többrészből álló előadássorozatot foglal magába. Míg a rendezvényszervezés fortélyait Nomitól leshetik el az érdeklődők, Rajmi érdekképviseleti kérdésekben áll a résztvevők rendelkezésére.

Az érdeklődők kedvéért megemlítenénk, hogy igenis, ebédeltünk, majd ezt követően a képzések második felvonására került sor. Térképet nem kaptak, így a résztvevőknek a bőség zavarában eltévedve kellett a négy fakultáció közül választani. Észak fele Porcsalmi Bálint várta őket tárt karokkal, leadershipről szóló előadásával, a szomszédban pedig testvére, Porcsalmi Balázs beszélt az arculattervezés érdekességeiről. Marin Dia a feminizmus relevanciájának kérdését boncolgatta hallgatóival, míg Nagy Hunor Györk és Domahidi Lehel vállalkozói tapasztalatairól tartott beszámolót.

21171193_930067947134195_880707335_o.jpg

Az előadások végeztével játékra került sor, amely a legelső pontszerző feladat volt a csapatok számára, a továbbiakban többször is sorkerül majd a csapatok efféle versengésére.

Bár úgy tünhet, hogy a 60-as évek kommunizmusát megszégyenítő monotonitással telik az idő a táborban, biztosítani szeretnénk mindenkit, hogy nyugaton a helyzet változatlan.

#day2

Kuka & Barbeque

Éhezők viadala – avagy DÖKSZAB day 1

Amikor egy el nem fogyasztott reggeli, félresikerült zuhanyzások sorozata, a résztvevők normandiai partraszállása, rengeteg ismerkedős játék, a kolozsmegyei látképet idéző Kolozsvárikáposzta elfogyasztása és megközelítőleg 2millió647ezer97 Voxer-üzenetet követően az első nap végén a Dökszab médiásai nekiülnek a Médialecsós összefoglalócikk megírásának, a tanácstalanság illata lengi be az irodát.

Minden egy napsütéses reggelen kezdődött, amikoris az első résztvevők a hajnali kakasszó első mozzanatait is megelőzve, fél nyolckor megérkeztek.

giphy-downsized

Mindenki sejtette, hogy ez egy Toxikus nap lesz…

brit-480x279

…de arra senki sem számított, hogy a nap legfontosabb étkezése objektív okok miatt (azaz, hogy Tamás elfelejtette) ezúttal elmarad, ELMARAD. Azaz, hogy  elmaradt volna, hacsak a szuperhős TriXy közbe nem lép és még Zalán éhhalálát megelőzve a Fast&Furious szériát megszégyenítő módon behajt az udvarra. Meghozta a kaját.

Fogjuk rá, hogy jóllaktunk és így folytatódott a nap. A résztvevők mindebből semmit sem sejtve, fülig érő mosollyal vették körbe a regisztrációs pultot miközben a szervezők elszórakozgattak egymással amíg elérkezett a hivatalos megnyitó pillanata. A megnyitón részvételével megtisztelte rendezvényünket Geréd Imre és Oltean Csongor is, továbbá Bukur Tamás akinek morcona hangját Jocó fennséges tenorja teljesítette ki.

A (kifejezetten hangsúlyozzuk: A) közös kép elkészítése után, amelyről sajnos fotósunk az emeltről való száguldás ellenére is lemaradt, az ebédlő felé vettük az irányt. Szépvolt, jóvolt és elégvolt… a kolbászos poénokból, melynek egész áradatát zúdították ránk pajzán pajtások.

A következőkben csoportmunkára vonultak becses kis résztvevőink, melynek végén közös ismerkedésbe kezdtünk. 12-őt ütött az óra, azonban a Hamupipőke sztori a szervezők számára nem ért véget, hiszen ekkor kezdődött ám a nagybetűs Munka.

Mi jöhet még ezután… az majd a holnapi számunkban kiderül.

Kuka & Barbeque